Magazin

MEDICOR Zrt. Egészségmagazinja

A szellemi edzés elrejti az Alzheimer jeleit

Témakörök:

Az olvasás, a keresztrejtvényfejtés és más, szellemileg ösztönző tevékenységek előnyökkel és hátrányokkal is járnak az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében.

 

A korábbi kutatásokkal megegyezően a Neurology szakfolyóirat szeptember 1-i számában közölt tanulmány is arra az eredményre jutott, hogy az ilyen mentális tevékenységek lelassíthatják a gondolkodás és a memória romlását a normális öregedés során. A kutatók szerint azonban azokban az emberekben, akik szerették ezeket az időtöltéseket, felgyorsult a mentális hanyatlás, amint a demencia megjelent.  A tanulmány vezető szerzője Robert Wilson, a chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának kutatója úgy fogalmaz, hogy egyfajta kiegyensúlyozásról van szó. A mentális aktivitás megőrzése azt jelenti, hogy a személy a demencia jelentkezését követően egy kicsivel hosszabb ideig marad kognitív módon kompetens és független, és egy kicsivel rövidebb időt tölt a fogyatékos és függő állapotban.

A korábbi kutatások azt mutatták, hogy a szellemi kihívást jelentő tevékenységek folytatása idős emberekben segíthet távol tartani a demencia kialakulását. Az elmélet tesztelésére Wilson kutatócsoportja 1200 idős személyt vizsgált közel 12 éven keresztül. A kísérlet kezdetén egyik résztvevő sem szenvedett demenciában. A kutatás végére 614 alany volt szellemileg normális, 395 mutatta az enyhe kognitív hanyatlás jeleit és 148 szenvedett Alzheimer-kórban.

Az eredmények azt mutatták, hogy a fokozott szellemi aktivitás, például rádióhallgatás, tévénézés, olvasás, társasjátékozás és múzeumlátogatás azt jelentette, hogy a résztvevők több éven keresztül kisebb valószínűséggel tapasztaltak szellemi hanyatlást. Ennek ellenkezője volt igaz azonban azokra, akikben később demencia alakult ki. Ez esetben azokban az emberekben, akik szerették a szellemi kihívást jelentő tevékenységeket, valójában gyorsabb mentális hanyatlás jelentkezett a betegség megjelenését követően.

A kutatók úgy vélik, hogy ezt az ellentmondást a neurodegeneratív léziók, az úgynevezett plakkok felgyülemlése magyarázza a demenciában szenvedő betegek agyában. Miután a plakkok felgyűlése átlép egy bizonyos küszöböt, az intenzív szellemi tevékenység már nem képes megakadályozni a demencia tüneteinek jelentkezését és a betegség viselkedési jelei megjelennek.

A szerzők szerint tehát az eredmények arra utalnak, hogy a mentális edzés segít megelőzni a demencia kialakulását, de csak akkor, ha a szellemi hanyatlás jeleinek megjelenése előtt kezdik meg. E pont után az agy valószínűleg túlságosan károsodott ahhoz, hogy ilyen beavatkozások számítsanak.

Termékajánló:

Beszélő zsebóra

Forrás: MediPress

5a3ae39aa9539.jpg

Higanyveszély: eltört a lázmérő!

Fejlesszük egyensúlyunkat bokagyakorlatokkal

Futópadon gyakorolnak a sérült csecsemők