Magazin

MEDICOR Zrt. Egészségmagazinja

Egészséges étkezés világszerte

Témakörök:

Sokat tanulhatunk más országoktól és kultúráktól az egészséges táplálkozással kapcsolatban. Együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, de felejtsük el a húst és a telített zsírsavakat. Mindent csak módjával fogyasszunk, különösen alkoholt.

Bizonyos kultúrák azonban további bepillantást is engednek hagyományos étrendjükbe, melyek nem csak egészségesek, de megvédenek bennünket a ráktól, depressziótól, cukorbetegségtől és szívbetegségtől.

A kutatók úgy vélik, hogy ezek az étrendek biztosíthatják a tökéletes egészséget, de az átálláshoz kevés, ha egy más táplálkozási kultúra sajátunkba átültetett változatát követjük. Az egyik legismertebb – és talán a legtöbbet tanulmányozott – étrend a mediterrán az extra szűz olívaolajjal, vadfűszereivel, teljes kiőrlésű gabonaféléivel és gyógynövényeivel. Mióta 1980-ban elkezdték tanulmányozni a mediterrán konyhát, a kutatók egyre erősebb összefüggéseket találnak a szívbetegségek megelőzésével és a hosszú élettel. Múlt héten a British Medical Journalban jelent meg a legutóbbi bizonyíték, egy 23 349 görög lakos bevonásával készített felmérés. Minél inkább ragaszkodik valaki ehhez az étrendhez, annál inkább csökken a halálozás. (A diétát szigorúan betartó 10 650 ember közül mindössze 420 halt meg valamilyen okból. A 12 700 nem olyan kitartó ember közül pedig 650) 

Ássunk a mélyére a titoknak

Nem csak a mediterrán területek étrendje nyújt optimális megoldást. Japánban, vagy Mexikó egy elmaradottabb vidékén, Copper Canyonban a hosszú idők óta bevált táplálkozási módszer állítólag megelőzi a mell- és prosztatarákot, valamint a cukorbetegséget. Az európai emberek is sikeresen képesek lehetnek mindennapjaik részévé tenni ezeket, feltéve, ha megértik a működési elvüket. Másként a hatásuk elenyésző vagy el is marad. 

Mire taníthat bennünket a világ?

Néhány évvel ezelőtt egy orvos San Franciscoból, Dr. Daphne Miller a világ leghatékonyabb étrendjeit kezdte tanulmányozni. Olyan vidékeket vett célba, ahol bizonyos betegségek ritkábban fordulnak elő. Öt helyszínre koncentrált: Kamerunra (Nyugat-Afrika), Izlandra, Okinavára, Kréta szigetére és Copper Canyonra. Olyan tanácsokkal tért vissza, melyek jó szolgálatot tehetnek a cukorbetegségben, szívbetegségben, vastagbélrákban, depresszióban, mell-és prosztatarákban szenvedőknek. Élményeit a „Dzsungelhatás” című könyvében foglalta össze.

Néhány meglepő tény a kutatásokból: a Cooper Canyonban lakó tarahumara indiánok vércukorszintje meglepően alacsony ahhoz képest, hogy a napi kalóriamennyiség 80 %-át szénhidrátok formájában veszik magukhoz. A különbség az, hogy a tarahumarák alig feldolgozott állapotban fogyasztják a kukoricát és a babot. A fűszereik és gyógynövényeik közül sok lassan engedi a vérkeringésbe a cukrot. Bár a tarahumarák a szegénység miatt alultápláltak, Miller elmondása alapján a lassan felszabaduló szénhidrátok segítenek megelőzni az inzulin túltermelődését és egy szinten tartani a vércukrot.

Izlandon azt próbálta megérteni, hogy az étkezés milyen összefüggésben lehet az évszakokkal összefüggő hangulatzavarok és a depresszió alacsony arányával. A válasz egy része a rendszeres hal, bárány és vadhúsok fogyasztásában rejlik, melyek gazdagon tartalmaznak omega-3 zsírsavat, ami javítja az agy egészségi állapotát.

Okinawán nem várta volna, hogy kiderül, a sertéshús lehet a magyarázata a kevés a mell-és prosztataráknak. Hamar megtudta azonban egy helyi tanulmányból, hogy a lakosság vérében igen magas a prolin és a glicin szintje, két olyan összetevőé, melyek segítenek a normál szövetek regenerálódásában és visszavezethetők a sertéshúsban található elasztinra és kollagénre. Az említett húsféle szeléniumtartalma szintén tartalmaz egy létfontosságú ásványt, mely közreműködik egy rák ellen küzdő enzim kialakulásában. Okinawa lakosai úgy őrzik meg egészségüket, hogy a húsnak főleg csak a sovány részét fogyasztják.  

A diéta a gyakorlatban

Miller szerint ahhoz, hogy az étrend valóban hasznos legyen, gondosan ügyelni kell a hagyományos elkészítési módokra és a hozzávalók minőségére. A legjobb okinawai sertést például tápanyagban gazdag édesburgonyán tartják. Ugyanígy, a lisztből készült tortilla nem nyújtja ugyanazokat az előnyöket, mint a tarahumarák rostdús kukoricalepénye, melyet lime-mal locsolnak meg.

Ezek az eltérések magyarázzák, hogy miért nem működik, ha a saját kultúránkba ültetjük át a hagyományokat. Miller egyik betege például azt állította, hogy mediterrán diétát tart, de gyakran evett hizlaló pizzát és sajtos raviolit a fetás-paradicsomos szendvics vagy a lencseragu helyett. Ugyanígy a tanulmány társszerzője, Dr. Dimitrios Trichopoulos felfedezte, hogy a mediterrán étrend legkritikusabb pontja a gyümölcsökben, zöldségekben, egyszeresen telített zsírsavakban és a hús elhagyásában áll. A hozzávalók egyszerűsége miatt érdemes kipróbálni az izlandi és a kameruni konyhát is.

Trichopoulos elismeri, hogy a kevésbé kalandvágyóknak ezek nem biztos, hogy tetszenek. „A mediterrán étrend semmivel nem jobb, mint a japán, de jobban alkalmazható a nyugati életformában.” – mondta. Dr. Steven Jonas, a Világ legegészségesebb konyháinak 30 titka című könyv szerzője, a Stony Brook Egyetem megelőző orvostan professzora. Szerinte hasznos, ha szétnézünk a világban az egészséges életmód ügyében. Gyakorlatot szerezhetünk abban, hogy mivel előzhetjük meg a betegségeket és hosszabbíthatjuk meg az életünket. Azonban felhívja a figyelmünket arra is, hogy néhány bölcsesség általános, nem függ a nemzetiségtől. „A sikeres diétát folytatók mindig azt mondják, hogy az egészséges összetevők mellett az elfogyasztott ételek mennyiségét is csökkentették.” Más szóval sokat segít, ha messzebb látunk a saját orrunknál, de többet számít az, ha kevesebbet tömünk a bendőnkbe. 

Termékajánló:

Diétás konyhai mérleg, DS 81

Forrás: MediPress

5a3ba93943c8c.jpeg

Kis súlyú újszülöttből sikeres felnőtt

5a3ba9e528e33.jpeg

Fehérjedús fogyókúra

5a3ba95f672df.jpeg

Mínusz 9 és fél kiló krumplidiétával