Magazin

MEDICOR Zrt. Egészségmagazinja

5a3ae36695ff7.jpeg

Feloldható a csecsemőtáplálással kapcsolatos szorongás

Témakörök:

A már nem szoptató anyák egyharmada bűntudatot érez azért, mert nem tudta olyan hosszú ideig anyatejjel táplálni gyermekét, ameddig szerette volna. Ugyanezen édesanyák egyötöde nyomasztónak érzi a szoptatással kapcsolatos elvárásokat – derül ki a Magyar Gyermekorvosok Társaságának felméréséből, amely során 6-12 hónapos csecsemők anyukáit kérdezték.

 

Kísérletek bizonyítják, hogy a csecsemő egészséges testi-lelki fejlődéséhez még a megfelelő táplálásnál is fontosabb a harmonikus, önmagával és a világgal összhangban élő édesanya, azaz a „harmo mama”. A szakemberek most arra intik az édesanyákat: gyermekük egészsége érdekében szorongásos helyzetekben bátran kérjenek segítséget. Ha tanácstalanok, forduljanak a védőnőhöz és a gyermekorvoshoz. Nézzenek szembe a problémáikkal, és ha egyedül nem tudnak megbirkózni velük, forduljanak pszichológushoz!

6-12 hónap: a táplálás a központi kérdéskör
A Magyar Gyermekorvosok Társasága Cumisüveg és Tudomány néven felvilágosító kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar édesanyák hiteles információkon alapuló döntést hozzanak csecsemőjük táplálásával kapcsolatban. A Társaság felvilágosító programjának alapját egy Magyarországon hiánypótlónak számító reprezentatív kutatás adja, amelyet 6-12 hónapos csecsemők édesanyja körében végeztettek. A felmérés rávilágított arra, hogy számos korszerűtlen nézet él az édesanyák fejében a babák megfelelő táplálásáról, emellett az is kiderült, hogy az édesanyák számára a kisbaba táplálásának kérdése komoly teljesítményszorongást jelent. Pedig a szakemberek szerint a csecsemő egészséges testi-lelki fejlődésének kulcsa a harmonikus, önmagával és a világgal összhangban élő édesanya.

Bűntudat és szoptatási kudarc
A mai kor anyukájának számos elvárásnak kell megfelelnie. Ezek hatására az anya saját magától gyakran a tökéletességet várja el. A tökéletes anyaság képe miatt érzett frusztráció leginkább a baba táplálása kapcsán csúcsosodik ki. Az ajánlások szerint a csecsemőt egy éves koráig szoptatni kell. Ehhez képest a 6-12 hónapos magyar babák 58%-át már nem szoptatja az édesanyja, ennek hátterében legtöbbször fizikai korlát áll. „Az édesanyák jelentős részénél a pszichés nyugalom az alapfeltétele annak, hogy legyen elegendő anyateje. Az ő esetükben a szoptatás kudarcának leggyakoribb oka a teljesítményszorongás.” – állítja Dr. Kovács Dóra pszichiáter. A már nem szoptató anyák egyharmada bűntudatot érez azért, mert nem tudta olyan hosszú ideig anyatejjel táplálni gyermekét, ameddig szerette volna. Ugyanezen édesanyák egyötöde nyomasztónak érzi a szoptatással kapcsolatos elvárásokat – derül ki a Magyar Gyermekorvosok Társaságának felméréséből. A köztudatba bekerült „szoptatási kudarc” jelenség – miszerint aki nem szoptat, az rossz anya – a Társaság kutatási eredményeiben is jól tükröződik: bár a már nem szoptató anyák 55 százaléka szerint nem igaz, hogy mindenki tud szoptatni, mégis háromnegyedük állítja, hogy „A jó anya ameddig csak tud, szoptat.”.

Tápszerfóbia
Bár a gyermekgyógyászok régóta hangoztatják, hogy a megfelelő mennyiségű anyatej hiányát tápszerrel kell pótolni tehéntej helyett, a tápszeres táplálás évek óta tabu téma a társadalomban. A Társaság felmérése szerint ma már a magyar anyák 80 százaléka tápszer elfogadó, míg 20 százalékuk tápszerfóbiás, így akkor sem adna gyermekének tápszert, ha az indokolt volna. Érdekes jelenség, hogy mégis a kisebbség ad hangot legintenzívebben kategorikus véleményének a közösségi fórumokon és állítja: „Olyan nincs, hogy valaki ne tudna szoptatni, ha nagyon akar!”.

Báb anyák és para anyák
A tökéletes anyaság képe számos szélsőséges magatartást okozhat. Vannak, akiket annyira riasztanak a magas elvárások, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőket – így a táplálást is – átadják az előttük járó generációnak, rendszerint a saját anyjuknak vagy anyósuknak. Ezek a szorongó „báb anyák” elhiszik magukról, hogy önállóan képtelenek ellátni a kisbabát, ezért inkább követik a nagymama utasításait, és nem hoznak önálló döntéseket.
A „para anyák” mindent tökéletesen akarnak csinálni, mindenből a legjobbat szeretnék megadni gyermeküknek, bújják a szakkönyveket és a baba-mama honlapokat, minden elméleti tudást összeszednek a várandósságról, szülésről, gyereknevelésről, babatáplálásról. Közben folyamatosan attól rettegnek, hogy a gyerek jól fejlődik-e, és ők tökéletesek-e.

Legyünk „harmo mamák”!
Számos klinikai kísérlet bizonyítja, hogy a csecsemő egészséges testi-lelki fejlődéséhez a legfontosabb a harmonikus, önmagával és a világgal összhangban élő édesanya. „Jó lenne, ha a mamák elhinnék azt, hogy nem kell tökéletesnek lenni, hiszen gyermeküknek leginkább arra van szükségük, hogy egy kiegyensúlyozott, boldog anya mellett legyenek biztonságban, aki érzelmileg elérhető számukra. Ha egy anya szorongások helyett képes saját magával és a környezetével harmóniában lenni, akkor egész biztosan elég jó anya, azaz „harmo mama” lesz.” – állítja Dr. Kovács Dóra pszichiáter. A doktornő szerint ma Magyarországon minden nyolcadik anyát érint a szülést követő depresszió, nekik pszichiáter/pszichológus segítségére lenne szükségük.

Forduljunk szakemberhez!
A Társaság felmérésének eredményei alapján a szakemberek most arra intik az édesanyákat: gyermekük egészsége érdekében szorongásos helyzetekben bátran kérjenek segítséget. „A Cumisüveg és Tudomány programot azért indítottuk, hogy egyértelmű iránymutatást adjunk az édesanyáknak a 6-12 hónapos babák táplálásával kapcsolatosan. Ha tanácstalanok, bátran forduljanak a védőnőhöz és a gyermekorvoshoz. Szorongásaikat pedig ne szégyelljék, hanem kérjék pszichológus segítségét.” – tanácsolja Dr. Szabó László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.

Termékajánló:

Cumisüveg kezdőkészlet, N4373

Forrás: MediPress

 

 

5a3ba93943c8c.jpeg

Kis súlyú újszülöttből sikeres felnőtt

5a3ba9e528e33.jpeg

Fehérjedús fogyókúra

5a3ba95f672df.jpeg

Mínusz 9 és fél kiló krumplidiétával