Magazin

MEDICOR Zrt. Egészségmagazinja

Mit tegyünk demencia ellen?

Témakörök:

A cukorbetegség és a depresszió megszüntetésével, valamint az iskolai végzettség és a zöldség-gyümölcsfogyasztás növelésével valószínűleg mindennél jobban csökkenteni lehet az elbutulás szintjét az elkövetkező években, feltéve, hogy addig semmilyen gyógymódot nem találnak ki rá, jelent meg a British Medical Journal weboldalán.

Az eredmények alapján ki lehet dolgozni az egészségügyi megelőző programok prioritásait a jövőre nézve. Bár az elbutulás pontos oka egyelőre nem ismert, sok kockázati tényezőt már beazonosítottak. Ezek közé tartoznak a keringési rendszer elváltozásai (szívbetegség, agyi érkatasztrófa, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség és magas koleszterinszint), a kórelőzményben szereplő depresszió, az étrend, az alkoholfogyasztás és az iskolázottsági szint.

Ezen ismeretek birtokában egy francia és angol tudósokból álló csoport megbecsülte, mely kockázati faktorok csökkentésével lehetne a leghatékonyabban megelőzni az elbutulást, megfelelő kezelés hiányában. Elemzésükben 1 433 egészséges, 65 év feletti dél-francia ember vett részt, akiket 1999 és 2001 toboroztak a megfigyeléshez. A résztvevők a tanulmány kezdetén, kettő, négy illetve hét év elteltével kognitív teszteket töltöttek ki, az ún. Neale teszttel pedig felmérték az intelligencia-hányadosukat. Rögzítették az orvosi anamnézisüket, továbbá olyan adatokat, mint a magasság, testsúly, iskolázottsági szint, havi jövedelem, étrendi szokások, alkoholfogyasztás és dohányzás. A genetikai kockázatot is megállapították, bár ezt a tényezőt nem lehet befolyásolni, mégis hasznos jelzője az elbutulás kockázatának.

Az eredményekből kiderült, hogy a depresszió és a cukorbetegség kiiktatásával, továbbá a zöldség-gyümölcsfogyasztás növelésével 21 %-kal csökkent az elbutulásos esetek száma. A depressziót találták a legjelentősebb faktornak (10 %-nál is magasabb arányban), bár azt hozzátették, hogy a direkt (ok-okozati) összefüggés a depresszió és a demencia között még nem teljesen világos. A magasabb iskolai végzettség szintén nagyjából 18 %-kal járul majd hozzá az elbutulás csökkenéséhez az átlag népesség körében az elkövetkező hét évben. Ezzel ellentétben a legfőbb genetikai kockázati tényezők kiiktatásával mindössze 7 %-os visszaesést lehetne elérni. Az eredmények tükrében a szerzők azt javasolják, hogy a közegészségügynek szorgalmaznia kellene a műveltség növelését minden életkorban, függetlenül a képességektől, a depresszió kezelésétől és a glükóz-intolerancia, valamint az inzulinrezisztencia korai szűrésétől (a cukorbetegség kialakulásának korai megnyilvánulásai). Bár ezek a számítások csak durva becslést adnak az előfordulással kapcsolatban, nagyon világos útmutatást nyújtanak arról, mi az egészségügy feladata a megelőzés szempontjából. Szükség van továbbá mindenképp a fiatalabb generáció vizsgálatára is, hogy megállapítsák a beavatkozás hatásait.

Egy másik tanulmány, mely szintén a British Medical Journal weboldalán jelent meg, felfedezte, hogy a diagnózist követő első évben háromszor annyian halnak meg a demenciában szenvedők közül, mint azok körében, akik szellemileg épek maradtak. Arra is fény derült, hogy az állapot korai és jobb felismerésére is szükség van. Egy kapcsolódó vezércikk szerint jobban kell ügyelni a kulcsterületekre: az elsődleges gondozás terén jobb képzés szükséges, integráltabb kezelési rendszert kell kialakítani, továbbá gondoskodni arról, hogy a szolgáltatásokat az elbutulás hatásainak megfelelően kell kidolgozni.

Termékajánló:

Vércukormérő csomag, TD-4209

Forrás: MediPress

Fejlesszük egyensúlyunkat bokagyakorlatokkal

Futópadon gyakorolnak a sérült csecsemők

5a3ba93943c8c.jpeg

Kis súlyú újszülöttből sikeres felnőtt