A cipőgyártók számos olyan modellt árulnak, ami a talp alakját követi, és elosztja viselőjének súlyát, amikor az a földdel ütközik. Talajfogáskor, mikor a súly ráterhelődik a lábra, a boka befelé billen, a teljes talp lefekszik a földre. Ezt a mozdulatot nevezzük pronációnak és nagy szerepe van a sérülések megelőzésében. Egyes futók bokája azonban erősen, túl nagy sebességgel, egészségtelen mértékben befelé billen, valakinek viszont éppen ellenkezőleg, nem billen eléggé a bokája. A cipőgyártók feltevése az, hogy ha a futócipővel korrigálják ezt a különbséget, az javít a futó technikáján, és megvédi a sérülésektől.

 Ezt általában úgy határozzák meg, hogy egy sík talplenyomatot készítenek, és megnézik, hogy az egyhelyben álló futó lába hol érintkezik a talajjal. Ezt a módszert számos szakbolt használja. A vizsgálat során azonban megfigyelték, hogy a tengerészgyalogság újoncai, akik ezzel a módszerrel kiválasztott futócipőt használtak, ugyanolyan gyakorisággal sérültek meg, mint a hagyományos futócipőt viselők.

 Dr. Joseph Knapik, aberdeeni járványtani szakember 1400 újoncot vont be tanulmányába a tengerészgyalogos kiképzőbázisról. A résztvevők mindegyikének, nőknek és férfiaknak, analizálták a talpát, és csoportokba osztották őket. Az egyik csoportban mindenki a pronációjának megfelelő futócipőt kapott: a túlpronálásra hajlamos résztvevők „mozgást kontrolláló” cipőt kaptak, ami a befelé billenést csökkenti. Aki nem hajlamos a túlzott pronorálásra, az párnázott cipőt, akinek pedig normál pronációja van, stabilizált cipőt kapott. A másik csoportban mindenki stabilizált cipőt kapott, tekintet nélkül arra, hogy milyen a lábalakzata és a pronációja. Majd 12 hétig ezeket a cipőket viselték gyakorlatozás alatt, katonai csizma helyett. Knapik és kollégái pedig megfigyelték, hogy ez idő alatt milyen sérülések történtek. Előfordult ínszalag-, csont-, és izomsérülés, valamint megerőltetéses sérülés is. Kiderült, hogy nincs számottevő különbség a sérülések számában a két csoport között. Az egyénre szabott futócipőt viselő férfiak 42 százalékának volt sérülése, míg a stabilizált cipőt viselő férfiak 41 százalékának. A nőknél ugyanez az arány 37, illetve 45 százalék volt.  

 Az eredményeket a The American Journal of Sports Medicine című folyóiratban publikálták. A New Balance oldaláról még nem érkezett kommentár. 

 Dr. Joseph Hamill, a Massachusettsi Egyetem testnevelési szakembere szerint a magyarázat az lehet, hogy az álló helyzetben végzett talpnyom-feltérképezéssel nem lehet kiválasztani a megfelelő futócipőt. Dr. Hamill, aki nem vett részt e kutatásban, elmondta, hogy „nem véd a sérülésektől, ha a cipő statikus technikával kerül kiválasztásra.”

„Ha pontosan akarjuk elemezni a láb felépítését, ahhoz vagy futószalagon kell vizsgálni az illetőt, vagy speciális felszerelés szükséges. A hobbisportolók részére azonban ez gyakran nem elérhető. És az se biztos, hogy segítene”- teszi hozzá a szakember. „Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a láb dinamikus feltérképezése csökkenti a sérülések kockázatát. Tehát a futóknak azt ajánljuk, hogy ne a címkét nézzék, hogy „kontrollált”, a „párnázott”, vagy „stabilizált” a cipő, hanem válasszák azt, amelyik a legjobban teszik, és a legkényelmesebb.”

Termékajánló: